Szimfonikus Istentisztelet 2019 (1/11)
Musica Sonora Kamarazenekar és a Körúti Baptista Gyülekezetek Kórusa
Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet – 2019.11.17.
Zene: Felix Mendelssohn
Vezényel: Cser Miklós
A királydrámák jól példázzák, hogy az egyes szereplők szemszögéből a valóságnak (az emberi magatartásnak és szándékoknak) van egy számukra ismert, és számukra ismeretlen része. Már Shakespeare előtt is születtek királydrámák. Mindössze 4-5 évvel a már említett Illés próféta halálát követően a király rövid uralkodás után hirtelen meghal. Fiútestvéreit már trónra lépését megelőzően egy rabló csapat eltette láb alól. Ebben a zűrzavaros helyzetben az anyakirálynő (Athalia, aki egyébként Aháb és Jézabel lánya) magához ragja a hatalmat és a királyi ház minden tagját (esetleges trónkövetelőt), saját családtagjait kiirtotta.
Nem látta azonban, hogy fiának testvére, a főpap felesége egy kettő éves kis herceget a saját hálószobájában rejt el, majd később 6 éven keresztül a templomban bujtatott. Ekkor eljött az idő és a főpap egy jól megszervezett puccsal királlyá kente a 8 éves Jóást gyermeket a jeruzsálemi templomban. A nép ünneplése közepette pedig nagyanyját, a kíméletlen és véres kezű Ataliát, a bálványkultusz terjesztőjét, Isten képviselőinek ősi ellenségét pedig a katonák helyben megölik.
Jain Racine francia drámaíró 1691-ben színpadi művet írt a történetből, amelyet néhány éve a Nemzeti Színház is játszott. A XIX. Században (1845-ben Felix Mendelssohn írt kísérő zenét a színpadi előadáshoz. Az áhítat kezdéseként ebből csendült fel a papok harci indulója című tétel.
