Első lépés
Elcsendesülés. Rövidülnek a nappali fények és körülöttünk egyre nagyobb lesz a homály. Csendben és hűségesen várakozunk. Ki harminc, ki ötven, ki nyolcvan éve. Várjuk az Urat. És nem tudjuk, hogy meddig kell még várnunk. Virrasztunk, de nem tudjuk, hogy meddig kell ébernek maradnunk. Ha egy többismeretlenes egyenlet megoldásába vágunk bele, érdemes arra támaszkodnunk, amit tudunk. Teréz anya mondata az élet értelméről kijózanító: „Az ember idejön, teszi a dolgát, majd távozik.”
Második lépés
De honnan fogom tudni, hogy mi a dolgom, mire vagyok képes? Meg kell ismernem magam, de nem emberi eszközökkel, hanem Isten szemén keresztül, vagyis a Kegyelem szűrőjén át szemlélve magamat.
Harmadik lépés
Elemelni a tekintetemet magamról és megtelni a tudással, hogy én magam is kegyelemmel teljes vagyok. A Gondviselő Isten ajándékaként erős segítséget kapok a mindennapjaimhoz.
…kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. (1Kor 1:3-9)
Negyedik lépés
Ne félj! A szentség megpillantásakor az embert elborítja a félelem. Isten szent, és én, lám, mennyire nem vagyok az. A leomló emberhez Isten gyengéden közelít: „Mint pásztor, legelteti nyáját, karjával összegyűjti a bárányokat, és ölébe veszi, az anyajuhokat gondosan vezeti.” (Ézs 40:11)
Ötödik lépés
Mit tegyek? Istennél szabad kérdezni. Ritkán jön egész életre szóló felelet, de kivétel nélkül mindig jön egy válasz, és Isten válasza nyomán el lehet indulni. „Mint fürdőző combját ha hal / súrolta s tovalibbent – / így néha megérezheted / önnön magadban Istent„ (Weöres Sándor: Örök pillanat)
Hatodik lépés
A döntés. Istennél lehet dönteni, nem akarja ránk erőltetni magát, tiszteletben tartja és értékeli a szabadságunk, a szabad döntési jogunkat.
Miért fontos annyira a döntés? Mert az életünk döntő pillanataiban akkor leszünk cselekvőképesek, ha erősen él bennünk Isten. Ha a válaszok már készen vannak bennünk. Ha Világosságot árasztva virrasztunk.
Hetedik lépés
Merjünk elindulni és ne torpanjunk meg!
Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8:12)
Áldott adventet kívánok!
Mikes Kriszta
