Hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a háborús hírekről?

Hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a háborús hírekről?

Érkeznek haza a gyerekek az oviból, suliból… hogyan beszéljünk velük a háborús hírekről? Pár pont arról, hogy milyen elvek mentén érdemes megközelíteni a témát – Jámbor Emma Borbála írása.

1) 🗺 Adjunk teret – kérdezzünk! Mi van benne? Kitől miket hallott? Mit látott? Mit ért a helyzetből? Milyen érzések kavarognak benne? Miktől, a helyzet melyik aspektusától fél pontosan?

2) 📍 Legyünk mi az orientációs pont! Biztosítsuk arról, hogy ha valami olyan történik, ami őt is érinti, tőlünk fogja megtudni. Elmagyarázhatjuk, hogy ilyen helyzetekben sok a találgatás és a rémhír, így sokfélét hallhat: bátorítsuk, hogy tőlünk kérdezzen! (Itt fontos még, hogy ne az ő jelenlétében hallgassuk/nézzük a híreket!)

3) ☀️ Legyünk őszinték! Nyíltan, életkornak megfelelően válaszoljunk a kérdéseire. Ne árasszuk el felesleges részletekkel, az csak a szorongást növelheti.

4) 🦾 Biztosítsuk a gyermeket afelől, hogy bármilyen érzései is vannak, el tudjuk azokat fogadni és hordozni — ahogy a saját érzéseinket is! Természetes, ha felnőttként bennünk is van most szorongás a kialakult helyzettel kapcsolatban, ezt be is lehet vállalni a gyerek előtt. Jó alkalom ez arra, hogy modelláljuk, hogyan lehet egészségesen megélni, kifejezni, kezelni a nehéz érzéseket, — vagy esetleg kipróbálhatunk, tanulhatunk új érzelemkezelési technikákat együtt.

5) 😡 Lássunk túl a visekedésen! A regresszió – egy már meghaladott fejlődési állapotba való ideiglenes ‘visszaesés’ – ilyenkor természetes lehet: például evés, alvás, érzelemkezelés terén jelentkezhetnek viselkedéses tünetek. Ezekkel legyünk megértőek: lássunk túl ezeken, tegyük fel magunknak a kérdést: “milyen érzelem lehet a viselkedése mögött?”! A legkisebbek is megérezhetik, hogy ‘valami van’ — ha más nem, a mi nyugtalanságunkon keresztül.

6) ☔️ Biztonságérzet megalapozása, közös feldolgozás és megküzdés: sok közös játék és rajz, amiben teret engedhetünk a közös feldolgozásnak. Kicsit több összebújás, és mehet az a “lééécci-csak-méég-egyeeet” esti mese is. Néha a legegyszerűbb megkérdezni, hogy “szerinted mi segítene, hogy megnyugodj?” “mit tudnánk (ma másképp) csinálni, hogy biztonságban érezd magad?” A megoldás nagyon sokszor ott van a gyerekekben: szavaikban, ösztöneikben, rajzaikban, ötleteikben, a gyógyító fantáziájukban és a játékukban: érdemes hallgatnunk ezekre!


Jámbor Emma Borbála – forrás: facebook, photo by Jemima Whyles on Unsplash

További, részletesebb szakmai cikk olvasható a témában Fehér Tibor pszichológus facebook-oldalán.

Tartalom megosztása

You Might Also Like

Üldözött testvéreinkért

Üldözött testvéreinkért

Akikre nem volt méltó a világ… (Zsid 11:38) Ma Magyarországon ritkán szembesülünk az üldözött keresztények gondolatkörével, mert vagy a Terror Háza múzeumába zárjuk őket, vagy ha mai hírekben hallunk róluk, akkor a nagy távolság nyújt […]

Tartalom megosztása
A közösség csodája

A közösség csodája

Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek is az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy […]

Tartalom megosztása
Hét lépés Isten felé

Hét lépés Isten felé

Első lépés Elcsendesülés. Rövidülnek a nappali fények és körülöttünk egyre nagyobb lesz a homály. Csendben és hűségesen várakozunk. Ki harminc, ki ötven, ki nyolcvan éve. Várjuk az Urat. És nem tudjuk, hogy meddig kell még várnunk. […]

Tartalom megosztása