Hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a háborús hírekről?

Hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a háborús hírekről?

Érkeznek haza a gyerekek az oviból, suliból… hogyan beszéljünk velük a háborús hírekről? Pár pont arról, hogy milyen elvek mentén érdemes megközelíteni a témát – Jámbor Emma Borbála írása.

1) 🗺 Adjunk teret – kérdezzünk! Mi van benne? Kitől miket hallott? Mit látott? Mit ért a helyzetből? Milyen érzések kavarognak benne? Miktől, a helyzet melyik aspektusától fél pontosan?

2) 📍 Legyünk mi az orientációs pont! Biztosítsuk arról, hogy ha valami olyan történik, ami őt is érinti, tőlünk fogja megtudni. Elmagyarázhatjuk, hogy ilyen helyzetekben sok a találgatás és a rémhír, így sokfélét hallhat: bátorítsuk, hogy tőlünk kérdezzen! (Itt fontos még, hogy ne az ő jelenlétében hallgassuk/nézzük a híreket!)

3) ☀️ Legyünk őszinték! Nyíltan, életkornak megfelelően válaszoljunk a kérdéseire. Ne árasszuk el felesleges részletekkel, az csak a szorongást növelheti.

4) 🦾 Biztosítsuk a gyermeket afelől, hogy bármilyen érzései is vannak, el tudjuk azokat fogadni és hordozni — ahogy a saját érzéseinket is! Természetes, ha felnőttként bennünk is van most szorongás a kialakult helyzettel kapcsolatban, ezt be is lehet vállalni a gyerek előtt. Jó alkalom ez arra, hogy modelláljuk, hogyan lehet egészségesen megélni, kifejezni, kezelni a nehéz érzéseket, — vagy esetleg kipróbálhatunk, tanulhatunk új érzelemkezelési technikákat együtt.

5) 😡 Lássunk túl a visekedésen! A regresszió – egy már meghaladott fejlődési állapotba való ideiglenes ‘visszaesés’ – ilyenkor természetes lehet: például evés, alvás, érzelemkezelés terén jelentkezhetnek viselkedéses tünetek. Ezekkel legyünk megértőek: lássunk túl ezeken, tegyük fel magunknak a kérdést: “milyen érzelem lehet a viselkedése mögött?”! A legkisebbek is megérezhetik, hogy ‘valami van’ — ha más nem, a mi nyugtalanságunkon keresztül.

6) ☔️ Biztonságérzet megalapozása, közös feldolgozás és megküzdés: sok közös játék és rajz, amiben teret engedhetünk a közös feldolgozásnak. Kicsit több összebújás, és mehet az a “lééécci-csak-méég-egyeeet” esti mese is. Néha a legegyszerűbb megkérdezni, hogy “szerinted mi segítene, hogy megnyugodj?” “mit tudnánk (ma másképp) csinálni, hogy biztonságban érezd magad?” A megoldás nagyon sokszor ott van a gyerekekben: szavaikban, ösztöneikben, rajzaikban, ötleteikben, a gyógyító fantáziájukban és a játékukban: érdemes hallgatnunk ezekre!


Jámbor Emma Borbála – forrás: facebook, photo by Jemima Whyles on Unsplash

További, részletesebb szakmai cikk olvasható a témában Fehér Tibor pszichológus facebook-oldalán.

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Növekedés

Növekedés

Újévkor sokan újévi fogadalmakat teszünk – ez a szokás. De szokás az is, hogy ezeket az újévi fogadalmakat azután nem tartjuk meg. Sőt, egy év elteltével gyakran már arról is elfeledkezünk, hogy mit is fogadtunk […]

Tartalom megosztása
A Gyülekezeti hétvége és a háború

A Gyülekezeti hétvége és a háború

Szabad-e jó lelkiismerettel élvezni a gyülekezeti hétvége örömeit, áldását – amire készülünk október közepén –, miközben tudjuk, hogy nem is olyan messze tőlünk, a frontvonalon olyan fiatalemberek lőnek egymásra és halnak meg egymás kezétől, akik, […]

Tartalom megosztása
Pünkösd

Pünkösd

Minden évben nagy örömmel adunk hálát Pünkösdkor is a Szent Lélek ajándékáért. Isten szívesen és örömmel ajándékozza meg gyermekeit saját lelkével, természetével. Ő teremtett minket, ezért jól tudja, hogy egyedül, önmagunkban képtelenek lennénk a tiszta, […]

Tartalom megosztása