40 éve…

40 éve…

Negyven éve 17 ember elhatározta, hogy elfogadja Jézus Krisztus áldozatát és Isten mellett dönt. Meghal a régi életének és kezd egy olyat, aminek soha nem lesz vége. Felfogták, hogy az emberi lélek örökkévaló és nem mindegy, hogy az öröklétet hol tölti. Egy olyan Istennel, akinek a másik neve: Szeretet, vagy egy másik helyen, ahol Isten nincsen jelen, mert nem kértek belőle, és Ő olyan Isten, aki nem kényszeríti rá magát senkire.

Az okosaknak, a mindenben szupereknek, akik azt gondolják, hogy van tehetségük maguknak irányítani az életüket – nehéz. Sokáig el tudják lavírozni magukat, sokan az életük utolsó előtti percéig.

Mi megértettük, hogy egyedül nem fog menni, egyszerűen azért, mert emberek vagyunk. Még nem láttuk a pályánkat, de nem akartunk egyedül nekivágni.

Megkerestük Istent és elmondtuk Neki, hogy igényt tartunk arra, hogy velünk legyen minden pillanatban, igényt tartunk arra, hogy tanácsoljon, vigasztaljon és bátorítson, adjon erőt és bölcsességet, igényt tartunk arra, hogy szülőként szeressen és elfogadjon.
A kérésünkre ez volt a felelet: Jézus Krisztus a tanítványainak szinte a legelső napokban azt mondja:

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5:14-16)

Pontosan tudjuk, hogy ki a Világ Világossága: maga Isten.

És mégis megkapják a tanítványok ezt a mondatot, méghozzá a tanítványságuk elején: Ti vagytok a világ világossága. Ezzel a mondattal menjetek és világítsatok.

Mi negyven éve világítunk itt a Wessiben. Volt, amikor lobogó fénnyel, volt, hogy pislákolva, volt, hogy azt hittük, hogy már elaludtunk és nem számítunk, aztán kiderült, hogy akkor mások a mi fényünknél látták meg az Urat.

Isten valahogy értékeli a gyengéket, a kicsiket, a megvetetteket, a szegényeket, a betegeket, az esendőket, vagyis az embereket, mert Ő valahogy máshogyan lát minket. Látja a szívünk szándékát, látja a világítani akarást. Így aztán, ha kevésbé megy a feladatunk, még többet ad Szent Lelkéből.

Kövessétek az Urat, engedjétek, hogy átragyogjon rajtatok a Világosság!

Köszönetet mondunk Istennek, családjainknak, és Hetényi Attilának, aki mindannyiunk kezét fogta
és segített megtalálni Jézus Krisztust.

Mikes Kriszta


Elhangzott 2023. február 23-án, Kovács Dávid és Mikó Sámuel bemerítési istentiszteletén.
Képünkön az ott jelen lévő egykori bemerítkezők és Hetényi Attila, gyülekeztünk nyugdíjas lelkipásztora látható.

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Balatonszabadi táborhelyünk

Balatonszabadi táborhelyünk

Gyülekezetünk 2020 nyarán döntött úgy, hogy szeretne egy saját táborhelyet vásárolni, ahol tarthatjuk nyári gyermektáborainkat, és kisebb létszámú lelkigyakorlatos alkalmainkat. A gazdasági nehézségek ellenére két év alatt 25 millió forint adomány gyűlt össze a célra. […]

Tartalom megosztása
Pünkösd után

Pünkösd után

Még fülünkben csenghetnek a pünkösd igéi: Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna. (Lk 12:49) Így igaz, bárcsak lángolna már kihűlt szívünkben a Szentlélek megelevenítő, új életet teremtő, megszentelő […]

Tartalom megosztása
Megteheti

Megteheti

Ha megkérdeztem volna az embereket, hogy mit szeretnének, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat – mondta Henry Ford, miután forradalmasította az autógyártást és értékesítést. Gyakran mi is így gondolkodunk. Céljainkat, cselekedeteinket nagy mértékben befolyásolják tapasztalataink, szokásaink […]

Tartalom megosztása