Karácsony előtti gondolatfoszlányok

Karácsony előtti  gondolatfoszlányok

A próféták-ígérte, évszázadok-várta Gyermek földünkre lépni készül. Mária érzi már a perc közeledtét… tehát Józseffel sietve ajtóról-ajtóra jár: bebocsátást kérnek.

De Betlehemben ma…, éppen ma akkora a nyüzsgés! Máskor olyan szívesen…, olyan nagyon szívesen… Csakhát éppen ma… ma – sajnos – nem lehet. Olyan őszintén sajnálják, hogy nem tudnak segíteni! Ó, az emberek mindig olyan őszintén sajnálják, ha éppen nem lehet. De hát a körülmények!… A pillanatnyi körülmények. Egyébként Betlehemben nagyon sok a jószívű ember… csak éppen el vannak foglalva a saját ügyeikkel. Az emberek mindig nagyon el vannak foglalva a saját ügyeikkel… és a saját ügy mindig nagyon fontos…, és a saját ügy mindig nagyon sürgető.

Így aztán észre sem veszik, hogy a Szent ott van a közelükben. A saját ügyeikkel elfoglalt emberek sohase veszik észre a Szentet. Néha azt hiszik, hogy egyáltalán nem is találkoztak vele. Pedig csak pillanatnyi ügyeik fedtél el szem elől…, és akkor a szív elől is. A pillanatnyi nagyon könnyen elfedi az örökkévalót.

Pedig valahol a szíve mélyén az ember nagyonis várja a Szentet. Már évszázadok óta várja. Csak éppen tévedés áldozata lett. Mikor zörgetnek, mindig azt hiszi, hogy József és Mária kopogtat. Mert csupán Józsefet és Máriát lehet látni… az Eljövendőt nem… még nem. És Józsefnek meg Máriának nincsen glóriája…! Ők csak egyszerű embereknek látszanak, akik inkább gondot és problémát jelentenének. Arra meg nem vagyunk felkészülve.

Hanem az Eljövendőt,… Őt várjuk. Miatta talán még saját ügyeinket is félretennénk… talán még pillanatnyi nehézségeinkről is elfelejtkeznénk… talán…! Igen, ha tudnánk, hogy Ő érkezik…, meg hogy Ő zörget…! Az más lenne… egészen már.

Mert valahol a szíve mélyén az ember nagyonis várja a Szentet… Hisz próféták ígérték…, meg századok várták. Várták, mint aki érzi, hogy Ő a megoldás, … egyedül. az ember érzi, valahol nagyon mélyen érzi: be kellene fogadnunk a Szentet -, hogy megtisztítson bűneinkből: a részegségből, gyűlölködésből, paráznaságból, … meg mindig fontos ügyeink rabságából, … meg sajnálkozással helyettesített segítéseinkből. … és azt is érzi, hogy rá kellene érni végre. Legalább arra, hogy észre vegyük a Szentet. Legalább annyira rá kellene érnünk, hogy észrevehessük, ha közeledik. Lehet, ma sem glóriásan zörget … az is lehet, hogy nem személyesen Ő kopog … s hogy akik nevében szólnak egyszerű embereknek látszanak. Csak őket látni…, az Eljövendőt nem…, még ma nem…!

Hetényi Attila


Az írás először a Szövétnekben, a Neszmélyi Baptista Gyülekezet lapjában
jelent meg, 1995. decemberében

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

A szabad élet ünnepe

A szabad élet ünnepe

Húsvét az élet, a feltámadás, a szabadság ünnepe. Jézus Krisztus feltámadása elhozta a félelemtől való szabadságot. Nincs olyan mélység a halálban, amiből ő ne tudna megszabadítani: Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő […]

Tartalom megosztása
Virágvasárnap

Virágvasárnap

Miként lehet úgy ünnepelni Jézus Krisztus bevonulását Jeruzsálembe, hogy közben tudjuk, pár nap múlva milyen szomorú események történtek meg vele? Miként lehet úgy ünnepelni, hogy közben tudjuk, nagyon rossz dolgok történnek most is a világunkban. […]

Tartalom megosztása
Imádság háború idején

Imádság háború idején

Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (34. zsoltár) Az elmúlt napokban megtörtént valami, amiről azt gondoltam, hogy nem történhet meg. Tévedtem, ebben is, mint sok másban. Az első napján […]

Tartalom megosztása