Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Megtérésem előtt kifejezetten bosszantottak a „megmondóemberek”, akik vitás kérdésekben sziklaszilárdan kiálltak a véleményük mellett, és még ha meg is hallgatták más véleményét, nem engedtek a sajátjukból. Arrogánsnak és elvakultnak tartottam őket, akikkel nem érdemes leállni vitázni. Nem lehetett kompromisszumra jutni velük, amit személyes sértésnek vettem, mert úgy éreztem, mintha sárba tiporták volna az én meglátásaimat. Bár ma sem tartom túl vonzónak a vitához való ilyen hozzáállást, a megtérésem óta rá kellett jönnöm, hogy igenis létezik abszolút igazság, ami nem formálható, amit nem lehet megszelídíteni, amivel nem lehet kompromisszumokat kötni. Ez pedig nem más, mint Isten igazsága.
Emlékszem, mikor elkezdtem olvasni a bibliát, szinte percenként le kellett tennem, annyira felzaklatott. Ellentmondott mindannak, amiben azelőtt hittem, az igazságérzetem folyamatosan berzenkedett. Ezek lennének annak az Istennek a gondolatai, aki kegyelmet adott nekem? Aki egy igazságos és szerető Isten? Bár akkor már elköteleztem magamat Isten mellett, hátat akartam fordítani a bűneimnek és a régi életemnek, az évek alatt magamba szívott rengeteg világi bölcselkedés és filozófia mind ott volt még a fejemben. Szerettem őket, és úgy éreztem, hogy a lényem részei.
Ha könnyek és harcok árán is, de tovább kutattam Isten igazságát, aki valóban adott nekem hozzá éhséget. Ahogy egyre több mindent megmutatott nekem magából, a szeretetéből, ahogy lassan kialakított velem egy igazi, személyes kapcsolatot, egyre könnyebb volt elengedni a saját igazságomat és helyet adni az Övének, még ha nem is mindig értettem azt. Ma már tiszta szívből tudok örülni annak, hogy Isten kinyilatkoztatta nekünk az Ő igazságát, hogy a Biblia révén van biztos alapunk, ami soha nem változik, ahogy Isten maga sem változik, hanem tegnap, ma és holnap is ugyanaz marad. Nem kell ide-oda sodródnunk a világ folyamatosan változó, impulzív igazságával, hanem ragaszkodhatunk a teremtő Istenéhez, aki megtervezte és megalkotta a világot, és aki a legjobban tudja, hogyan tud az jól működni.
Érdekes, hogy mostanában gyakran találom magam abban a helyzetben, hogy a saját régi gondolataim ellen kell szót emelnem egy-egy vitában, és ragaszkodnom az Isten igazságához, ami most már az én igazságom is. Azt is megtanította nekem az Úr, hogy nem vitákkal fogok Istenhez vezetni embereket, ahogy engem sem viták vezettek anno Istenhez. Fontos, hogy kiálljak az igazság mellett, de még fontosabb, hogy elmondjam az evangéliumot és hogy elsősorban a szeretetemmel képviseljem az Urat. A többit pedig Rá kell bíznom.
Tóth Rebeka
