12 éves lehettem, amikor egy nagyon érdekes ifjúsági regényt találtam szüleim könyvespolcán. Abban az időben jöttek felszínre első kérdéseim az Istennel való járással és az Ő követésével kapcsolatban. A könyv Cserepka Margit és János, orvos-misszionárius házaspár 15 éves áldozatos szolgálatáról szólt a bolíviai indiánok között.
Lenyűgözött az, hogy két ember mindent feladva, életüket kockáztatva mentek Dél-Amerikába, hogy bemutassák Isten szeretetét az ott élőknek. Az érdekes és rendkívül izgalmas történeteken keresztül Isten megmutatta, hogy Ő minden körülmény között válasz az emberek életében. A Cserepka házaspár története nagy hatással volt az életemre. Életük és önfeláldozásuk hitet ébresztett bennem. Már akkor úgy éreztem, hogy Isten követésével valamilyen új dimenziók fognak megnyílni előttem. A regény befejezése után jelentkeztem nem sokkal bemerítésre a gyülekezetünkben. Ott, 12 évesen, valami mennyei mag lehullt a szívembe, amelyet Isten kezdett el táplálni.
Azóta is rengeteg önéletrajzi és missziós könyvet olvasok. Engem leginkább ezek a könyvek inspirálnak. Látom, hogy Isten nem a tökéleteseket, hanem azokat hívja el, akik nyitottak őt bárhová követni. Lenyűgöz, hogy Isten kegyelme milyen gazdagon árad ki azokra a testvérekre, akik engedelmesek és akár életük árán is hajlandóak Jézust követni.
Talán így, 15 évvel később látom, hogy mennyire befolyásolta e házaspár története az életemet. Jelenleg teljes állású, misszióban munkálkodó emberként lehetőségem van Isten igéjét hirdetni és gyógyító szeretetéről beszélni embereknek különböző országokban. Csak remélni tudom, hogy életem és életünk túlmutat magunkon. Azért imádkozom, hogy legyenek olyan emberek, akik ránk néznek és Isten országából valamit megértenek, Isten szeretetéből többet tapasztalnak meg és még inkább átadják magukat Mennyei Édesatyánk követésére.
Kövesdi Áron
