Bogdán Edit vagyok, 27 éves. Vidéken nőttem fel, egy kis faluban, katolikusként lettem megkeresztelve. Isten mindig ott volt az életemben pici korom óta. Jártam templomban, misére vasárnaponként, de soha nem éreztem, hogy nekem ott lenne a helyem. Családom egyáltalán nem gyakorolja a vallást. Volt egy számomra nagyon fontos ember, aki már nem él itt ezen a földön, Isten Országában él. Úgy gondolom, hogy Isten küldte nekem őt. Akkor még nem vettem észre, hogy Isten rajta keresztül akar szólni nekem. Sokat tanultam tőle, sokat beszélt Istenről. Egy nap elvesztettem őt, ezért nagyon haragudtam, és hibáztattam Istent.
Ezután nagyon sokáig úgy éltem, ami nem volt tisztességes, sok bűnt, hazugságot elkövettem. Volt, hogy összetörtem lelkileg, olyan fájdalmat éreztem, mint amikor elvesztettem azt az embert, aki nagyon fontos volt nekem. Potyogtak a könnyeim, szinte ordítottam és akkor újra sok év után Istenhez szóltam, és kértem, hogy enyhítsen a fájdalmamon, és bocsássa meg minden egyes bűnöm, amit elkövettem. Kértem Istent, hogy Jézus Krisztus áldozatáért fogadjon be a szívébe, hadd lehessek vele, mint az ő gyermeke. Pár perc után abba hagytam a sírást és megnyugodtam, semmi mást nem éreztem, mint azt, hogy biztonságban vagyok és békességem van.
Egy barátom, aki nagyon sokat beszélt nekem Istenről, elhozott Budapestifi alkalomra. Azt gondolta, hogy szükségem lesz egy gyülekezetre. Azóta itt vagyok és hálás vagyok, hogy Isten munkálkodott rajta keresztül. Isten elvette minden bűnöm, Krisztus meghalt értem, eldöntöttem, hogy Isten nélkül egy lépést sem szeretnék megtenni többet. Szeretném a családomban is jól képviselni Istent és tisztán megélni a hitemet. Bízom benne, hogy Isten munkálkodik az ő életükben is Nekem nagyon fontos a bemerítkezés, hiszen Isten elfogadott, nem mondott le rólam és szeretném a gyülekezethez való kapcsolódásomat is elpecsételni. Betöltött a szeretetével és teljes lettem
