A koronavírus-járványról

A koronavírus-járványról

Imaházunk nyitva tart. Alkalmainkon a járványügyi óvintézkedések betartásával lehet részt venni.


Korlátok közt szabadon!

Isten szereti a sokszínűséget. Elég, ha csak a mező virágaira gondolunk. És persze mi, emberek sem vagyunk egyformák. A poharat, melyben a víz félig van töltve, egyikünk félig üresnek látja, más szerint pedig majdnem teli van. Miért gondolnánk, hogy olyan összetett kérdésekben, amilyeneket ez a pandémia fölvet, ez másképp lenne? Nekem is van markáns véleményem, nem is titkolom, de kész vagyok másét is meghallgatni. Egy 150 fős közösségben, még egy krisztusi közösségben is, amilyen a miénk, már csak statisztikailag is garantálható, hogy többféle véleményt találunk. Vannak olyanok, akik biztosra akarnak menni, és azt tartják jobbnak, hogy egy gyülekezeti alkalom semmiképpen ne adhasson esélyt a fertőzés átadására. Főleg, hogy ma már online világunk annyi lehetőséget ad a virtuális – kényelmes – találkozásokra. Mások szerint azonban semmi nem pótolja a valódi közösséget, és ha törvényileg nem tiltott a találkozás, akkor miért mi legyünk pont azok, akik ennek nem adunk teret. Az elmúlt közel két évben az elöljáróság e két végletes vélemény között tipródva sok-sok órát töltött e téma megbeszélésével és imádsággal, hogy lássuk, mi is lenne a követendő gyakorlat a gyülekezetünk számára. Így jutottunk arra, hogy éljük meg minél teljesebben gyülekezeti életünket, de betartva az alapvető biztonsági rendelkezéseket. Azaz: korlátok között – de mégis szabadon. Ezt a hozzáállást gyakoroljuk, és hívunk mindenkit, hogy aki nem beteg, nem is bujkál benne betegség, és vállalja, hogy betartja az elővigyázatossági szabályainkat, az jöjjön el az istentiszteleti alkalmainkra. A vírus is veszélyes, de a félelemmel átitatott bezárkózás is az. Nehéz elképzelnem félelmetesebb helyzetet, mintha valaki egy kis hajóban óriási tengeri viharba kerül, és a sötétben egy kísértetet vél látni. A tanítványokat éppen egy ilyen helyzetben szólítja meg Jézus, és azt mondja nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Máté 14,27).

Kedves olvasóm, ha félelem mardos, – korlátok közt szabadon – gyere el közénk, amíg lehet és tapasztald meg Jézus jelenlétét. Ő az, aki meg tud szabadítani félelmeinktől. Aki meg tudja bocsátani bűneinket. Aki lehetőséget ad, hogy újat kezdjünk.

 Herjeczki Kornél gyülekezetvezető

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Pünkösd

Pünkösd

Minden évben nagy örömmel adunk hálát Pünkösdkor is a Szent Lélek ajándékáért. Isten szívesen és örömmel ajándékozza meg gyermekeit saját lelkével, természetével. Ő teremtett minket, ezért jól tudja, hogy egyedül, önmagunkban képtelenek lennénk a tiszta, […]

Tartalom megosztása
A szabad élet ünnepe

A szabad élet ünnepe

Húsvét az élet, a feltámadás, a szabadság ünnepe. Jézus Krisztus feltámadása elhozta a félelemtől való szabadságot. Nincs olyan mélység a halálban, amiből ő ne tudna megszabadítani: Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő […]

Tartalom megosztása
Virágvasárnap

Virágvasárnap

Miként lehet úgy ünnepelni Jézus Krisztus bevonulását Jeruzsálembe, hogy közben tudjuk, pár nap múlva milyen szomorú események történtek meg vele? Miként lehet úgy ünnepelni, hogy közben tudjuk, nagyon rossz dolgok történnek most is a világunkban. […]

Tartalom megosztása