Misszióink

Misszióink

Gyülekezeti missziós körkép az előttünk álló 12 hónapban.

A március 6-ai dátum talán nem jelent sokat gyülekezetünk mai tagjainak, de elődeink ezt a napot évtizedeken keresztül hálaadónapként ünnepelték, emlékezve arra, hogy 1873-ban ezen a napon érkezett Budára gyülekezetünk alapítója, a bibliaterjesztő Meyer Henrik és felesége, Michelson Matild. Bérelt otthonukban azonnal „bibliázó összejöveteleket”, később istentiszteleteket tartottak. Dr. Gerzsenyi László, gyülekezetünk egykori lelkipásztora, Meyer saját naplója és minden elérhető forrás felhasználásával megírta gyülekezetünk alapításának történetét, ebből idézzük a következő részletet:

„Meyerék megérkezésük után három helyen, Újpesten, Óbudán és Pesten kezdték a rendszeres igehirdetést, majd a budapesti, nagyszalontai és újvidéki gyülekezetek megalapításával a rendszeres országos missziómunkába is belefogtak. Hazánkat választották hazájuknak, köztünk éltek, dolgoztak nagyon buzgón és szent hivatástudattal. Hűséges szolgálatuk tette lehetővé, hogy hazánkban magyarok és más nemzetiségiek között evangéliumi világosság támadt.”  (Dr. Gerzsenyi László: Az első baptista gyülekezet – kézirat)

Gyülekezetünk indulása tehát egy országos mozgalom, majd egyház születése is volt egyben. Ezt az indulást jövő márciusban ünnepeljük majd meg: akkor lesz gyülekezetünk alapításának 150 éves évfordulója. Akkor tudjuk méltóképpen megünnepelni ezt az évfordulót, ha felkészülünk rá. Elöljáróságunk úgy gondolja, hogy egy ilyen missziós kezdetre, indulásra, úgy tudunk legjobban felkészülni, ha magunk is – a másfél évszázaddal későbbi gyülekezet – áttekintjük, hogy a misszió kérdésében hol állunk. Ezért a következő 12 hónapban egyfajta missziós körképet szeretnénk adni a gyülekezet számára azokról a missziós tevékenységekről és kezdeményezésekről, amelyekben vagy a gyülekezetünk egésze, vagy egy csoportja, vagy akár csak egyikünk részt vesz. Azért is szeretnénk ezt bemutatni, mert azon túl, hogy meglássuk hol is állunk, lehetőséget is szeretnénk adni a bekapcsolódásra, cselekvésre. Ha látjuk, mennyi sokféle aktivitás zajlik, akkor jobban rá tudunk hangolódni, hogy vajon Isten hol akar minket látni? Mibe tudunk bekapcsolódni azzal, hogy netán egy belső körös rendszeres imalevél tájékoztat arról, hogy miért lehet imádkozni, vagy miben lehet részt venni.

Mielőtt a részletekbe mennénk, jó, ha egyetértünk abban, hogy egy-egy szó mit is jelent. A missziót misszionáriusok végzik, akikre sokszor úgy gondolunk, mint akik teljes idejüket az evangélium hirdetésének szentelik, és ehhez még el is utaznak nagyon távoli országba. Ez azonban a missziónak és a misszionáriusságnak egy ugyan valós, de leszűkített értelmezése. Az ilyen misszionáriusok nagyszámú kiküldésének idején, a 19. században volt egy ember, aki erről a mondásáról híresült el: „Minden baptista egy misszionárius!” Johann Gerhard Onken mondta ezt, akit az egész európai baptizmus atyjának tartanak. (Ő merítette be Meyer Henriket is.) A minden baptista misszionárius úgy értelmezhető, ahogy Jézus is gondolt a követőire, amikor ezt mondta nekik:

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. (Mt 5:14-15)

Ennek alapján: Misszió-e az, ha egy hívő édesanya (vagy édesapa) pelenkázza otthon a gyermekét? Igen! Misszió-e az, amikor egy hívő szakember minőséggel végzi a munkáját? Igen! Misszió-e az, ha egy hívő diák becsülettel tanul? Igen! A misszió nem egy meghatározott cselekedet, hanem a Lélek által bennünk élő és kiábrázolódó Krisztus létezése. Élethelyzettől függően különböző helyzetekben vagyunk, de mindannyian lehetünk misszionáriusok. Vannak olyanok, akiket Isten valóban arra hív, hogy idejük teljességével álljanak az evangélium szolgálatába igehirdetőként, evangélistaként vagy szociális munkásként. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, hanem találjuk meg a magunk helyét a missziónak ebben a tág terében, hogy hova hív és állít jelen helyzetünkben Isten. Ha valakit úgy indít, hogy napi élethelyzetéből fakadó szolgálati lehetőségeken túl még kapcsolódjon be valamely konkrét misszió végzésébe vagy annak támogatásába, imádkozásba, akkor fontos, hogy láthassuk, hogy hova és mibe kapcsolódhatunk be, és ha további kérdéseink vannak azzal a misszióval kapcsolatban, akkor tudjuk, hogy kihez kell fordulni.

A ránk következő 12 hónapban ezért ilyen missziós tevékenységekről hallhatunk majd bizonyos rendszerességgel vasárnaponként. Vegyük számba, mi minden történik a gyülekezetünkben vagy a gyülekezetünk tagjai részvételével.

Ne feledjük: Ebben a reményét vesztett, háború sújtotta világban Isten elhívta és elküldte az övéit, hogy életükkel bemutassák, szavaikkal hirdessék a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot. Legyünk ennek az örömhírnek a nagykövetei azon a helyen, ahova helyezett minket Isten.

Szeretettel: a gyülekezet előljárósága


Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Gyermektábor

Gyermektábor

Július 4-én Őrbottyánban megkezdődött gyülekezetünk gyermektábora. 46 gyermek vesz részt a programon, közöttük 16 ukrán és 7 Kárpátaljáról érkező magyar kisdiák. A tanítókat új kihívások elé állítja az a tény, hogy az ukrán gyerekek nagy […]

Tartalom megosztása
Gyermek-bibliaköri évzáró

Gyermek-bibliaköri évzáró

Bizonyára minden diák – és néhány tanár is – egyetért a Prédikátor könyvének szavaival: „Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése.” (Préd 7:8) Június 12-én lezártuk a 2021/2022. tanévet a gyülekezet gyermek-bibliakörei számára. Először az […]

Tartalom megosztása
Születés és halál – Szimfonikus istentisztelet [galéria]

Születés és halál – Szimfonikus istentisztelet [galéria]

Ebben az évben először dupla alkalmunkon mindkétszer megtelt a nagyterem és online is sok százan követték az alkalmakat. Ezúttal a fő témánk a születés és halál volt, valamint ami közben, illetve ami utána történik, menyegző […]

Tartalom megosztása