Miként lehet úgy ünnepelni Jézus Krisztus bevonulását Jeruzsálembe, hogy közben tudjuk, pár nap múlva milyen szomorú események történtek meg vele? Miként lehet úgy ünnepelni, hogy közben tudjuk, nagyon rossz dolgok történnek most is a világunkban. Van, aki a betegségével, fájdalmaival küzd éppen. Van, akit valamilyen kudarc vagy más személyes nehézség próbál meg. A szomszédunkban pedig háború zajlik, így különösen felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan ünnepelhetnénk!
Talán nincs válasz erre, de az evangéliumok virágvasárnapi történetében egy több száz évvel azelőtti próféciára találhatunk utalást, Zakariás könyvéből:
Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. Kiirtja a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálemből. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig. (Zak 9:9-10)
Nyilván, ha most íródott volna ez a prófécia akkor más harci eszközök lennének felsorolva benne.
És ha értelmünk kérdéseire sokszor nincs is válasz, mégis megnyugodhatunk, mert Isten az idők kezdete óta tudja, hogy mi fog történni. És azt ünnepelhetjük végül is, hogy bármi is történik körülöttünk ebben a nyomorult világban, örülhetünk mert már bevonult az a Király, akinek hatalma van és mégsem tankon érkezik hanem szamárcsikó hátán, és békességet, megváltást hirdet. Ha sok fájdalmunk is van, a virágvasárnapnak ez a jelentősége és örömünknek ez a forrása.
Herjeczki Kornél
