A Gyülekezeti hétvége és a háború

A Gyülekezeti hétvége és a háború

Szabad-e jó lelkiismerettel élvezni a gyülekezeti hétvége örömeit, áldását – amire készülünk október közepén –, miközben tudjuk, hogy nem is olyan messze tőlünk, a frontvonalon olyan fiatalemberek lőnek egymásra és halnak meg egymás kezétől, akik, ha nem kényszerítették volna erre őket, eszükbe sem jutott volna az emberölés.

A sokkoló hírek fél éve még mélyebben érintettek meg bennünket, de lehet, itt kezdünk belefásulni az újabb és újabb rossz hírekbe – miközben ott újabbnál újabb katonákkal pótolják az elesetteket és sebesülteket.

Az egyik lehetséges reakció erre a sok borzalomra, hogy érzelmileg bezárkózunk, és úgy már hidegen hagynak a hírek; vagy a másik végletbe esünk: annyira átérezzük azok fájdalmát, hogy már semminek nem tudunk örülni. Az, hogy melyik magatartást tanúsítjuk, leginkább a lelkialkatunktól függ. A hívő ember is ember marad megtérése után is, azaz ugyanazokkal a lelki jelenségekkel szembesülhet, mint annak előtte.

De a krisztusi jellem – élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus (Gal 2:20 KG) – felülírja és átformálja ezt is bennünk. Jézus Krisztus nem lógatta az orrát a kánai menyegzőn amiatt, hogy mennyi szenvedés van a világon, pedig azt is tudta, hogy mi vár majd rá. Örült az örülőkkel. Lázár sírjánál pedig nem vidámkodott, hogy egyszer majd úgyis feltámad a szeretett testvér. Sírt a sírókkal. Élte az életet, mindig a maga valóságában. Legyünk tehát szabadok örömmel készülni a gyülekezeti hétvégénkre, és vágyakozni azokra az áldásokra, amelyeket Isten nekünk készít! Amikor pedig arról van szó, hogy segíteni, együttérezni kell, akkor vállaljuk fel azt is, még ha áldozattal is jár.

Hogyan készülhetünk a gyülekezeti hétvégénkre?

Gyülekezetünk jövőre lesz 150 éves, egy hónap múlva pedig új elöljárósága lesz a gyülekezetnek a következő négy évre. A változás és az állandóság nagy témája minden közösségnek. Kik is vagyunk mint Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet? Ehhez társul az is, hogy olyan korban élünk, amelyben mindenhonnan olyasmi üzenet hangzik, hogy ne törődj semmivel, legyél a magad ura, legyél az, aki vagy! És úgy tűnik, hogy mindeközben tömegek kerülnek válságba, hogy kik is ők és milyenek valójában! E hatás alól a hívő ember sem vonhatja ki magát, ezért nagyon fontos, hogy jól meg tudjuk fogalmazni, és próbáljuk meg is élni, hogy mit is jelent a Krisztusban való élet.

Elöljáróságunk úgy döntött, hogy a mostani gyülekezeti hétvégén ezért ebben a két témában szeretnénk tanulni, elmélyülni: Ki vagyok én? Kik vagyunk mi? Személyes és gyülekezeti identitásunk Krisztusban.

Készüljünk rá imádságban!

Herjeczki Kornél gyülekezetvezető

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Pünkösd

Pünkösd

Minden évben nagy örömmel adunk hálát Pünkösdkor is a Szent Lélek ajándékáért. Isten szívesen és örömmel ajándékozza meg gyermekeit saját lelkével, természetével. Ő teremtett minket, ezért jól tudja, hogy egyedül, önmagunkban képtelenek lennénk a tiszta, […]

Tartalom megosztása
A szabad élet ünnepe

A szabad élet ünnepe

Húsvét az élet, a feltámadás, a szabadság ünnepe. Jézus Krisztus feltámadása elhozta a félelemtől való szabadságot. Nincs olyan mélység a halálban, amiből ő ne tudna megszabadítani: Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő […]

Tartalom megosztása
Virágvasárnap

Virágvasárnap

Miként lehet úgy ünnepelni Jézus Krisztus bevonulását Jeruzsálembe, hogy közben tudjuk, pár nap múlva milyen szomorú események történtek meg vele? Miként lehet úgy ünnepelni, hogy közben tudjuk, nagyon rossz dolgok történnek most is a világunkban. […]

Tartalom megosztása