Úton a vasmacska

Úton a vasmacska

”Mennyekbe szállnék, lelkem már készen áll” énekelte pár nappal karácsony után a társulat olyan ragyogó arccal, euforikusan az Apáca Show első felvonásának végén, hogy nézőként arra vártam, mikor emelkednek már a zsinórpadlás felé. Váratlan kontextusban kaptak új megvilágítást Salamon és Pál tanításai: „Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.” Péld 10:28, illetve „A reménységben örvendezzetek…” Róm12:12.

Egyetemi tankönyvek szólnak arról, hogyan kell a várakozásokat jól kormányozni például a gazdaságpolitikában, de a várakozások, jó, előrelátó menedzselése (ideértve akár az időbeosztást, a bevételeket, stb.) a családi- és a kisközösségi élet sikeréhez, boldogságához és békéjéhez is elengedhetetlen. Hogyne lenne ez igaz távlatosan az életünk kifutására, végső céljára?

Ahogy peregnek az évek, gyakrabban merül fel bennem milyen lesz majd egy-egy eseményt, folyamatot Istennel együtt úgymond „visszanézni”. Vagy milyen az az Ország, amelynek követeként élhetem a jelenben a mindennapokat. Jézus királysági államformáról, hatalmas mennyei „lagziról”, jutalomról, és nem utolsó sorban olyan félelmetes kozmikus ítéletnapról beszél, ahol az emberek minden haszontalan kimondott szóért számot fognak adni (Mt 12:36). Ennek fényében az is új megvilágítást kap, hogy az egész teremtett világot, benne „a ragyogó bércet, rügyező lombot, suhanó fecskét”, de a távoli galaxisból épp mainapság ideérkező gravitációs hullámot vagy a DNS spirált, emberi társadalmat, generációkat mind-mind Jézusért és általa alkotta Isten. És mindez csak halvány előképe a ránk váró jövendőnek. Nekünk pedig, mint megváltottaknak mennyei polgárjoguk van, és örökös társai vagyunk Krisztusnak! 

Az emberi életút metaforája egyebek mellett a hajózás. Ezért jelképes is, hogy nemcsak a hajósok várakozásának, reményének a révbe érésnek lett a jelképe a horgony. „…erősen bátorít minket, akik odamenekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya…” Zsid 6:18-19. Horgonya – azaz „vasmacskája”.

Bízzuk Újra Életünket Krisztusra 2019-ben is!

Dr. Szabó Kornél

Fotó: Pelikán József

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Állandóság és változás

Állandóság és változás

Isten tulajdonságairól a Biblia ritkán beszél, Istenről leginkább tettei kapcsán alkothatunk magunknak képet. Megfigyelhetjük, ahogyan cselekszik, például kiválasztja a félénk természetű Gedeont és hadvezérré teszi. Kiválaszt egy Mária nevű lányt és Fiának az édesanyjává teszi, […]

Tartalom megosztása
Lehetetlen nem hinni

Lehetetlen nem hinni

Az életünk tényleg a hiten alapszik. És most nem a keresztényekre gondolok, hanem a huszonegyedik század bármelyik, találomra kiválasztott emberére. A civilizációnk és különösen a gazdaságunk színtiszta hiten áll. Általában nem vagyunk ennek tudatában, pedig […]

Tartalom megosztása
Szabadság

Szabadság

Képzeljünk egy végtelen óceánt. Majd képzeljük el Riót, a halat, akit kiengednek az óceán közepén. A körülmények tökéletesek, megfelelő hőmérsékletű a víz, van bőven plankton, sőt, itt-ott más halak is úszkálnak. Rió szabad. Most képzeljük […]

Tartalom megosztása