Húsvéti gondolatok

Húsvéti gondolatok

Nem tudom, hogyan alakulnak ki szavak, mindenesetre nagyon érdekes, hogy a sír egyidejűleg főnév is, és ige is. Bibliámat olvasva figyeltem erre fel: 

Mária pedig kint állt a sírnál, és sírt… (Jn 20:11 Ver). 

A sírnál sírni szoktak, de csak azt siratjuk igazán, akit szerettünk. A magdalai Mária sokat köszönhetett Jézusnak, és nagyon szerette. Ez a szeretet vitte őt ki még a pirkadat előtti sötétben a sírhoz. Így lett ő az első ember, aki találkozhatott a feltámadott Jézussal. Emberi értelem fel nem foghatja a feltámadás titkát, de valóságát Mária, ha nehezen is, de átélte.

Hogy lehet Jézussal ma találkozni? Hogy lehet őt ma szeretni? Nem tudok kimenni Jézus sírjához, de végiggondolhatom és átérezhetem azt, hogy mit tett értem: az én bűneim, hitetlenségem és mulasztásaim miatt szenvedett és feszítették keresztre. Ha erre időt szánok és ezeket újra és újra bűnbánattal végiggondolom, akkor a szeretet útján járok. És ezen az úton egyszer csak meg fog szólítani Jézus. A feltámadás csodája, hogy ez ma is megtörténhet. Megszólít az Igéjén keresztül, a természeten keresztül, a testvéri közösségen keresztül vagy akár a fájdalmainkon keresztül is: őt nem köti sablon, széles a repertoárja. Lehet, hogy nem ismerjük fel elsőre, mint ahogy Mária sem ismerte fel. Lehet, hogy hitetlenkedünk, mint Tamás. De ha szeretjük őt, akkor ő megszólít. Ma már tudjuk, amit akkor Mária még nem tudhatott, hogy Jézus a Szentlelke által bennünk élhet. Ez is a feltámadás titka. Testünk meg fogja látni a halált, de a lelkünk már ma a feltámadott Jézussal lehet közösségben a Szentlélek által.

Nehezen tudom megérteni, hogy Jézus miért hagyta ki azt a ziccert, hogy feltámadása után megjelenjen Pilátusnak, vagy besétáljon a Szanhedrin zárt ajtók mögötti gyűlésére. Ehelyett elsőként asszonyoknak jelent meg (a többi evangélista szerint a magdalai Mária más asszonyokkal együtt ment a sírhoz), és őket bízta meg azzal, hogy adják tovább ezt a hírt. A korabeli társadalom asszonyok tanúskodását nem fogadta el. Akiket nem becsültek sokra, Jézus azokat bízza meg. És később férfi tanítványait is: legyenek hírvivők. Valamiért Jézus az őt szeretőknek jelent csak meg, és ők kapták meg azt a feladatot, hogy adják tovább a hírt. Először szűkebb körben, aztán a Szentlélek erejével felruháztatva a föld végső határáig. Mert Jézus feltámadt és ma is él! Te viszed a hírét?

Herjeczki Kornél

Tartalom megosztása

Kapcsolódó tartalmak

Egy olimpiai történet

Egy olimpiai történet

Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem […]

Tartalom megosztása
Verseny a hervadhatatlan koszorúért 

Verseny a hervadhatatlan koszorúért 

Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig […]

Tartalom megosztása
Gyermektáborunkról

Gyermektáborunkról

Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. Akinek pedig világi javai vannak, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a […]

Tartalom megosztása