Keresztyén családban nőttem fel, úgyhogy már kiskoromtól hallottam a tanításokat és történeket a bibliából. De sokáig nem hittem, hogy Isten létezik. Sokszor imádkoztam, hogy adjon egy jelet. Persze Isten végig ott volt az életemben, mindig is igazgatta az utamat, de én nem vettem észre ezt.
2022 nyarán elmentem az első ifitáboromba és ott egy csodálatos közösséggel ismerkedtem meg. Ott megkérdezték tőlem csoportfoglalkozáson, hogy milyen isteni gondviselések vannak az életemben. Amikor elgondolkoztam ezen, egyszer csak rájöttem, hogy az életem tele van Isten gondviselésének jeleivel. Ettől a perctől már nem volt kérdés számomra hogy Ő él. A táborban elhatároztam hogy megtérek. De ebből sajnos semmi sem lett. Elkezdtem kettős életet élni. Az iskolában ugyanúgy viselkedtem, mint azelőtt és jártam hétvégéken a Wessibe ifjúsági alkalmakra és vasárnaponként is. De 2023 nyarán, szintén ifitáborban, nagyon megérintett az Úr a tábortűz mellett, az utolsó napon. Akkor a bűnbánattal rájöttem, hogy nem élhetek így tovább. Istenre bíztam teljes életemet.
Tóth Erik
