Pál levele a rómaiakhoz 5:1-11
Reménységgel, bizakodva indulhatunk tovább a következő esztendőre. Reménységünk forrása Jézus Krisztus személye, tanítása, példája, áldozata, feltámadása. A Krisztustól ajándékba kapott bűnbocsánat, a rendezettség okán megtisztult lelkiismerettel tekintünk előre a következő esztendőre.
Reménykedni azt jelenti: jót várni. „Reménység az ébren levők álma.” – írta valaki. A Krisztusban hívők reménységét nem oltja ki az, hogy valószínűleg nehézségeink, megpróbáltatásaink is lesznek 2019-ben. Természetesen jobban szeretjük az áldásígéreteket, amelyek biztonsággal, sikerrel biztatnak minket: „Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon,” Zsolt 91:11.
Néha megijedünk, amikor ilyen Igéket olvasunk: „Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.” Csel. 14:22.
Mégsem kell félnünk, amikor az esetleges nehézségek eszünkbe jutnak, mert van gondviselőnk, támaszunk Isten személyében, vannak tapasztalataink azzal kapcsolatosan, hogy miként vezetett ki minket nehéz helyzetekből és vannak bátorító ígéretek, amelyek a következő időszakra is érvényesek.
Mire számíthatunk a jövőben?
A mindenható Isten gyermekei vagyunk, ez a tudat önmagában is örömet és békességet jelent nekünk. Ez a meggyőződés és az Istennel való személyes kapcsolat erőforrásunk feladataink végrehajtásához, Krisztustól kapott küldetésünk engedelmes betöltéséhez és a várható nehézségek elhordozásához is. Tudjuk, hogy nincsenek véletlenek, Isten kezében van az életünk, a sorsunk. Megnyugtató az a tudat, hogy Isten jóságos, érthetőek, biztatóak a motivációi: „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” Róm 5:8. Ígérete szerint velünk lesz, nem hagy magunkra minket, a Szent Lélek által valósággal jelen van az életünkben, mindennapjainkban. Krisztus követőinek reménysége nem csak földi létünkre, hanem teljes életünkre szól – a földi élet utáni életre is! „Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által.” Róm 5:10.
Kívánom, hogy Isten erősítse meg bennünk az élő reménységet, azt a meggyőződést, hogy szeret minket, kezében tartja sorsunkat, velünk lesz, erőt ad és megajándékoz minket csodálatos értékekkel!
Kübler János
